1. Mi az a szivárgásvédő?
Válasz: A szivárgásvédő (szivárgásvédő kapcsoló) egy elektromos biztonsági eszköz. A szivárgásvédőt az alacsony feszültségű áramkörbe telepítik. Ha szivárgás és áramütés történik, és a védelem alatt álló működési áramértéket korlátozva, az azonnali hatással lesz, és korlátozott időn belül automatikusan leválasztja az áramellátást a védelem érdekében.
2. Mi a szivárgásvédő szerkezete?
Válasz: A szivárgásvédő elsősorban három részből áll: a detektálási elem, a közbenső amplifikációs link és a működési működtető. ①Detekciós elem. Nulla szekvenciás transzformátorokból áll, amelyek felismerik a szivárgási áramot és jeleket küldenek. ② Nagyítsa meg a linket. Erősítse meg a gyenge szivárgási jelet, és alakítson ki egy elektromágneses védőt és egy elektronikus védőt a különböző eszközök szerint (az amplifikáló alkatrész használhat mechanikus vagy elektronikus eszközöket). ③ Végrehajtó testület. A jel átvétele után a fő kapcsolót a zárt helyzetről a nyitott helyzetre váltják, ezáltal levágják a tápegységet, amely a védett áramkör kioldó eleme az elektromos hálózattól való leválasztáshoz.
3. Mi a szivárgásvédő működési elve?
válasz:
① Amikor az elektromos berendezések kiszivárognak, két rendellenes jelenség van:
Először, a háromfázisú áram egyensúlya megsemmisül, és nulla szekvenciás áram történik;
A második az, hogy a nem feltöltött fém burkolatban normál körülmények között feszültség van a földön (normál körülmények között a fém burkolat és a talaj egyaránt nulla potenciállal rendelkezik).
② A nulla szekvenciás áram transzformátor funkciója A szivárgásvédő rendellenes jelet kap az áramtranszformátor detektálásán keresztül, amelyet a közbenső mechanizmuson keresztül konvertálnak és továbbítanak, hogy a működtető hatóanyagot működtesse, és a tápegységet a kapcsolóberendezésen keresztül leválasztják. A jelenlegi transzformátor szerkezete hasonló a transzformátorhoz, amely két tekercsből áll, amelyek egymástól szigetelve vannak, és ugyanazon a magon tekercseltek. Ha az elsődleges tekercs maradék árammal rendelkezik, a másodlagos tekercset indukálják.
③ A szivárgásvédő működési alapelve A szivárgásvédőt a sorba telepítik, az elsődleges tekercs csatlakoztatva van az elektromos rács vonalához, és a másodlagos tekercs a szivárgásvédő kiadásához kapcsolódik. Ha az elektromos berendezés normál működésben van, a vonalban az áram kiegyensúlyozott állapotban van, és a transzformátorban lévő áramvektorok összege nulla (az áram egy irányú vektor, például a kiáramló irány „+”, a visszatérési irány „-”, a transzformátorban lévő áramlásokban egyenlő, és ellentétes irányba mutatnak, és a pozitív és negatív eltüntetés egymástól). Mivel az elsődleges tekercsben nincs maradék áram, a másodlagos tekercset nem indukálják, és a szivárgásvédő kapcsolóeszköze zárt állapotban működik. Amikor szivárgás következik be a berendezés burkolatán, és valaki megérinti azt, a hibaponton egy sönt jön létre. Ezt a szivárgási áramot az emberi testen, a földön keresztül alapozzák, és visszatér a transzformátor semleges pontjába (áramtranszformátor nélkül), ami a transzformátor be- és kiáramlását okozta. Az áram kiegyensúlyozatlan (az áramvektorok összege nem nulla), és az elsődleges tekercs fennmaradó áramot generál. Ezért a másodlagos tekercset indukálják, és amikor az aktuális érték eléri a működési áram értékét, amelyet a szivárgásvédő korlátozott, az automatikus kapcsoló kiugrik, és az energiát levágják.

4. Melyek a szivárgásvédő fő műszaki paraméterei?
Válasz: A fő működési teljesítményparaméterek a következők: névleges szivárgás működési áram, névleges szivárgás üzemeltetési idő, névleges szivárgás nem működő áram. Egyéb paraméterek a következők: teljesítményfrekvencia, névleges feszültség, névleges áram stb.
①A szivárgási áram A szivárgásvédő aktuális értéke meghatározott körülmények között működni. Például egy 30 mA -os védő esetén, amikor a bejövő áramérték eléri a 30 mA -t, a védő a tápegység leválasztásában működik.
②A besorolt ​​szivárgási művelet ideje a névleges szivárgási művelet hirtelen alkalmazásától számított időre utal, amíg a védelmi áramkör levágódik. Például egy 30 mA × 0,1 -es védelmező esetében a 30 mA -t elérő aktuális értéktől a fő érintkező elválasztásáig nem haladja meg a 0,1 -et.
③A névleges szivárgás, nem működtető áram a megadott körülmények között, a nem működtető szivárgásvédő aktuális értékét általában a szivárgási áram értékének felére kell választani. Például egy szivárgásvédő, amelynek szivárgási árama 30 mA, ha az aktuális érték 15 mA alatt van, a védőnek nem szabad cselekednie, különben a túl magas érzékenység miatt könnyen hibás lehet, ami befolyásolja az elektromos berendezések normál működését.
④ További paraméterek, mint például: az energiafrekvenciának, a névleges feszültségnek, a névleges áramnak stb., A szivárgásvédő kiválasztásakor kompatibilisnek kell lennie a használt áramkörrel és elektromos berendezésekkel. A szivárgásvédő működési feszültségének alkalmazkodnia kell az elektromos hálózat normál ingadozási tartományának névleges feszültségéhez. Ha az ingadozás túl nagy, akkor ez befolyásolja a védő normál működését, különösen az elektronikus termékek esetében. Ha a tápellátás feszültsége alacsonyabb, mint a védelmező névleges működési feszültsége, akkor megtagadja a cselekvést. A szivárgásvédő besorolt ​​működési áramának szintén összhangban kell lennie az áramkör tényleges áramával. Ha a tényleges működési áram nagyobb, mint a védőkulázott áram, akkor túlterhelést okoz, és a védő hibát hibáztatja.
5. Mi a szivárgásvédő fő védőfunkciója?
Válasz: A szivárgásvédő elsősorban közvetett kapcsolattartási védelmet nyújt. Bizonyos körülmények között kiegészítő védelemként is felhasználható a közvetlen érintkezéshez a potenciálisan halálos áramütéses balesetek védelme érdekében.
6. Mi a közvetlen érintkezés és a közvetett kapcsolatvédelem?
Válasz: Amikor az emberi test megérinti a töltésű testet, és az áram áthalad az emberi testen, akkor az emberi test elektromos sokkjának hívják. Az emberi test villamosütésének oka szerint közvetlen áramütésre és közvetett áramütésre osztható. A közvetlen áramütés az emberi test által okozott elektromos ütésre utal, amely közvetlenül megérinti a töltött testet (például a fázisvonal megérintése). A közvetett áramütés az emberi test által okozott elektromos ütésre utal, amely egy fémvezetőt érint, amelyet nem terhelnek normál körülmények között, hanem hibás körülmények között töltik fel (például a szivárgási eszköz házának megérintése). Az áramütés különféle okai szerint az áramütés megelőzésére irányuló intézkedéseket is fel kell osztani: közvetlen érintkezésvédelem és közvetett érintkezési védelem. A közvetlen kapcsolatvédelem érdekében általában olyan intézkedéseket lehet elfogadni, mint a szigetelés, a védőtakaró, a kerítés és a biztonsági távolság; A közvetett érintkezési védelem érdekében az olyan intézkedéseket lehet elfogadni, mint például a védő földelés (a nullához csatlakoztatva), a védővágást és a szivárgásvédőt általában elfogadhatók.
7. Mi a veszélye, ha az emberi testet elektromos?
Válasz: Amikor az emberi testet áramütközik, annál nagyobb az áram, amely az emberi testbe áramlik, annál hosszabb ideig tart a fázisáram, annál veszélyesebb. A kockázat mértékét nagyjából három szakaszra lehet osztani: észlelés - menekülés - kamrai fibrilláció. ① Az észlelési szakasz. Mivel az átmeneti áram nagyon kicsi, az emberi test érezheti (általában több mint 0,5 mA), és ebben az időben nem árt az emberi testnek; ② Megszabaduljon a színpadtól. A maximális áramértékre utal (általában 10 mA -nál nagyobb), hogy egy személy megszabadulhat, amikor az elektródot kézzel áramlik. Noha ez az áram veszélyes, önmagában megszabadulhat tőle, tehát alapvetően nem jelent halálos veszélyt. Amikor az áram egy bizonyos szintre növekszik, az áramütéses személy az izom összehúzódása és görcsének köszönhetően szorosan fogja tartani a töltött testet, és önmagában nem szabad megszabadulni tőle. ③ A kamrai fibrillációs szakasz. Az áram és a meghosszabbított villamosütő ​​-ütés idő növekedésével (általában nagyobb, mint 50 mA és 1s), a kamrai fibrilláció bekövetkezik, és ha az áramellátás nem kerül azonnal leválasztva, akkor halálhoz vezet. Látható, hogy a kamrai fibrilláció az áramütéssel a halál oka. Ezért az emberek védelmét gyakran nem a kamrai fibrilláció okozza, mint az elektromos ütés védelmi jellemzőinek meghatározásának alapját.
8. Mi a „30MA · S” biztonsága?
Válasz: Számos állatkísérlet és vizsgálat révén kimutatták, hogy a kamrai fibrilláció nemcsak az emberi testen áthaladó áramhoz kapcsolódik, hanem az idő (t) időhöz is kapcsolódik, amely az emberi testben tart, vagyis a biztonságos elektromos mennyiség q = i × t meghatározására, általában 50 mA s. Vagyis ha az áram nem haladja meg az 50 mA -t, és az áram időtartama 1 -en belül van, a kamrai fibrilláció általában nem fordul elő. Ha azonban az 50 mA · S szerint szabályozza, ha a bekapcsolási idő nagyon rövid, és az átmeneti áram nagy (például 500 mA × 0,1S), akkor továbbra is fennáll a kockázata a kamrai fibrillációhoz. Noha az 50 mA -nál kevesebb, mint az áramütéssel nem okoz halált halált, az áramütéses személyt is elveszíti a tudatának vagy másodlagos sérülési balesetet okozva. A gyakorlat bebizonyította, hogy a 30 ma -os, mint a villamosütő ​​-ütés -védekező eszköz cselekvési tulajdonságainak felhasználása megfelelőbb a használat és a gyártás biztonságának szempontjából, és a biztonsági arány 1,67 -szeres, szemben az 50 mA -val (k = 50/30 = 1,67). A „30MA · S” biztonsági határértékből látható, hogy még ha az áram eléri a 100 mA -t, mindaddig, amíg a szivárgásvédő 0,3 másodpercen belül működik, és levágja az áramellátást, az emberi test nem okoz halálos veszélyt. Ezért a 30 mA · s határ a szivárgásvédő termékek kiválasztásának alapjául szolgált.

9. Melyik elektromos berendezést kell felszerelni szivárgási védőkkel?
Válasz: Az építkezési hely minden elektromos berendezését a berendezés terhelési vonalának fej végén szivárgásvédő készülékkel kell felszerelni, amellett, hogy a védelem érdekében nullához van csatlakoztatva:
① Az építkezési hely minden elektromos berendezését szivárgásvédővel kell felszerelni. A szabadtéri építés, a nedves környezet, a változó személyzet és a gyenge berendezések kezelése miatt a villamosenergia-fogyasztás veszélyes, és minden elektromos berendezéshez be kell vonni az energia- és világítási berendezéseket, a mobil és a rögzített berendezéseket stb.
② Az eredeti védő nullázási (földelés) intézkedések szükség szerint továbbra is változatlanok, ami a biztonságos villamosenergia -felhasználás legalapvetőbb műszaki intézkedése, és nem távolítható el.
③ A szivárgásvédőt az elektromos berendezés terhelési vonalának fejének végére kell felszerelni. Ennek célja az elektromos berendezések védelme, miközben védi a terhelési vonalakat, hogy megakadályozzák a vonalszigetelés károsodása által okozott áramütéses baleseteket.
10. Miért van beépítve a szivárgási védelmező, miután a védelmet nulla vonalhoz (földelés) csatlakoztatják?
Válasz: Nem számít, hogy a védelem nullához van -e csatlakoztatva, vagy a földi intézkedéshez, annak védelmi tartománya korlátozott. Például a „Protection Zero Connection” az, hogy az elektromos berendezés fém burkolatát az elektromos hálózat nulla vonalához csatlakoztassa, és telepítse a biztosítékot a tápegység oldalára. Amikor az elektromos berendezés megérinti a héj hibáját (egy fázis megérinti a héjat), a relatív nulla vonal egyfázisú rövidzárlata alakul ki. A nagy rövidzárlati áram miatt a biztosítékot gyorsan felrobbantják, és az áramellátást a védelem érdekében leválasztják. Munka alapelve az, hogy a „héjhibát” „egyfázisú rövidzárlati hibára” változtatja, hogy egy nagy rövidzárlatú jelenlegi határbiztosítást kapjon. Az építési hely elektromos hibái azonban nem gyakoriak, és gyakran szivárgási hibák fordulnak elő, mint például a berendezés nedves, túlzott terhelés, hosszú vonalak, öregedő szigetelés stb. Szivárgása, ezek a szivárgási áramértékek csekélyek, és a biztosítás nem lehet gyorsan levágni. Ezért a kudarc nem kerül automatikusan kiküszöbölésre, és hosszú ideig létezik. De ez a szivárgási áram komoly veszélyt jelent a személyes biztonságra. Ezért szintén szükség van egy szivárgásvédőre is, amelynek nagyobb érzékenysége van a kiegészítő védelem érdekében.
11. Melyek a szivárgási védelmezők típusai?
Válasz: A szivárgásvédőt különféle módon besorolják a használat kiválasztásának kielégítésére. Például a cselekvési mód szerint fel lehet osztani a feszültség művelet típusára és az aktuális művelet típusára; Az akció mechanizmus szerint van kapcsoló és relé típus; Az oszlopok és a vonalak száma szerint vannak egypólusú kétszeres, kétpólusú, kétpólusú háromvezetékes és így tovább. Az alábbiak szerint osztályozzuk a cselekvési érzékenység és a cselekvési idő szerint: ① ① A művelet érzékenysége szerint felosztható: Nagy érzékenység: A szivárgási áram 30 mA alatt van; Közepes érzékenység: 30 ~ 1000 mA; Alacsony érzékenység: 1000 mA felett. ② A cselekvési idő szerint felosztható: Gyors típus: A szivárgási akció idő kevesebb, mint 0,1 s; Késleltetés típusa: A cselekvési idő nagyobb, mint 0,1 s, 0,1-2s között; Fordított időtípus: A szivárgási áram növekedésével a szivárgási hatás ideje kicsi. A névleges szivárgás működési áramának használatakor a működési idő 0,2 ~ 1s; Ha a működési áram a működési áram 1,4 -szerese, az 0,1, 0,5 s; Ha a működési áram a működési áram 4,4 -szerese, akkor kevesebb, mint 0,05 s.
12. Mi a különbség az elektronikus és az elektromágneses szivárgásvédők között?
Válasz: A szivárgásvédőt két típusra osztják: elektronikus típusú és elektromágneses típusú, különböző kioldási módszerek szerint: ①elektromágneses kioldási típusú szivárgásvédő, az elektromágneses kioldóberendezés közbenső mechanizmusként, amikor a szivárgási áram bekövetkezik, a mechanizmus kioldódik, és az áramellátást leválasztják. Ennek a védőnek a hátrányai: magas költségek és bonyolult gyártási folyamatkövetelmények. Az előnyök a következők: az elektromágneses komponensek erős interferencia és sokk ellenállással rendelkeznek (túláram és túlfeszültség-sokkok); Nincs szükség kiegészítő tápegységre; A szivárgási jellemzők nulla feszültség és fázishiány után változatlanok maradnak. ②A elektronikus szivárgásvédő tranzisztor erősítőt használ közbenső mechanizmusként. Ha szivárgás következik be, az erősítővel tovább erősítik, majd továbbítják a relére, és a relé vezérli a kapcsolót a tápegység leválasztásához. Ennek a védőnek az előnyei: nagy érzékenység (legfeljebb 5MA); Kis beállítási hiba, egyszerű gyártási folyamat és olcsó költség. Hátrányok a következők: a tranzisztor gyenge képessége van arra, hogy ellenálljon a sokkoknak, és rossz ellenállással rendelkezik a környezeti beavatkozással szemben; Szüksége van egy kiegészítő működő áramellátásra (az elektronikus erősítőknek általában tíz voltos DC tápegységre van szükségük), így a szivárgási jellemzőket befolyásolja a működő feszültség ingadozása; Ha a fő áramkör fázison kívül van, a védő védelme elveszik.
13. Melyek a szivárgás -megszakító védőfunkciói?
Válasz: A szivárgásvédő elsősorban olyan eszköz, amely védelmet nyújt, ha az elektromos berendezés szivárgási hibája van. Szivárgásvédő telepítésekor egy további túláram -védelmi eszközt kell telepíteni. Ha a biztosítékot rövidzárlatvédelemként használják, akkor a specifikációinak kiválasztásának kompatibilisnek kell lennie a szivárgásvédő beállítási képességével. Jelenleg a szivárgási megszakítót, amely integrálja a szivárgásvédő eszközt és a Power kapcsolót (automatikus légköri megszakítót), széles körben használják. Ez az új típusú teljesítménykapcsoló rövidzárlati védelem, túlterhelés védelme, szivárgásvédelem és alulfeszültség védelme van. A telepítés során a huzalozás egyszerűsül, az elektromos doboz mennyisége csökken, és a kezelés egyszerű. A maradék áram -megszakító adattáblájának jelentése a következő: Vigyázzon arra, amikor használja, mivel a maradék áram -megszakítónak több védő tulajdonsága van, amikor egy utazás megtörténik, a hiba okát egyértelműen meg kell határozni: amikor a maradék áram -megszakító rövidzárlat miatt megszakad, akkor a fedelet meg kell nyitni, hogy ellenőrizze, hogy az érintkezők komoly égési sérülések; Amikor az áramkör túlterhelés miatt kioldódik, akkor azt nem lehet azonnal visszahelyezni. Mivel a megszakítót termikus relével túlterhelésvédelemként látják el, ha a névleges áram nagyobb, mint a névleges áram, a bimetalllap meg van hajlítva az érintkezők elválasztásához, és az érintkezők visszatérhetők, miután a bimetalllap természetesen lehűlt és az eredeti állapotába helyreállítható. Ha az utazást szivárgási hiba okozza, az okot ki kell találni, és a hibát az újbóli felépítés előtt ki kell távolítani. A erőszakos bezárás szigorúan tilos. Amikor a szivárgási megszakító megszakad és utazik, az L-szerű fogantyú középső helyzetben van. Amikor újra bekapcsolódik, a működési fogantyút először le kell húzni (törés helyzetbe), hogy a működési mechanizmust újra bezárják, majd felfelé bezárják. A szivárgási megszakító felhasználható nagy kapacitású (nagyobb, mint 4,5 kW -os) készülékek váltására, amelyeket nem gyakran működtetnek az elektromos vezetékekben.
14. Hogyan válasszon szivárgási védőt?
Válasz: A szivárgásvédő választását a felhasználás és a működési feltételek szerint kell kiválasztani:
Válasszon a védelem céljából:
① A személyes áramütés megelőzésének célja. A vonal végére telepítve válassza ki a nagy érzékenységű, gyors típusú szivárgásvédőt.
② A villamosütés megelőzésére szolgáló berendezésekkel együtt használt ágvonalakhoz használja a közepes érzékenységet, a gyors típusú szivárgásvédőket.
③ A csomagtartó vonalához a szivárgás és a vonalak és a berendezések védelme által okozott tűz megakadályozása céljából a közepes-érzékenységet és az idő késleltetési szivárgási védelmezőit kell kiválasztani.
Válasszon az áramellátási mód szerint:
① Az egyfázisú vonalak (berendezések) védelmekor használjon egypólusú kétvezetékes vagy kétpólusú szivárgási védelmet.
② A háromfázisú vonalak (berendezés) védelmekor használjon hárompólusú termékeket.
③ Ha háromfázisú és egyfázisú is van, használjon hárompólusú négyvezetékes vagy négypólusú termékeket. A szivárgásvédő pólusok számának kiválasztásakor kompatibilisnek kell lennie a védendő vonal sorának számával. A protektor pólusainak száma arra utal, hogy a belső kapcsolókkal, például egy hárompólusú védővel, ami azt jelenti, hogy a kapcsoló érintkezők megszakíthatják a három vezetéket. Az egypólusú kétvezetékes, kétpólusú háromvezetékes és hárompólusú négyvezetékes védelmezőnek semleges huzalja van, amely közvetlenül áthalad a szivárgás-észlelési elemen, anélkül, hogy leválasztanák. Work Zero Line, ez a terminál szigorúan tilos, hogy csatlakozzon a PE vonalhoz. Meg kell jegyezni, hogy a három pólusú szivárgási védőt nem szabad egyfázisú két vezetékes (vagy egyfázisú három vezetékes) elektromos berendezéshez használni. Ugyancsak nem alkalmas a négypólusú szivárgásvédőt a háromfázisú három vezetékes elektromos berendezésekhez. Nem szabad, hogy a háromfázisú négypólusú szivárgási védőt háromfázisú hárompólusú szivárgási védővel cserélje ki.
15. A besorolt ​​energiaelosztás követelményei szerint hány beállításnak kell lennie az elektromos doboznak?
Válasz: Az építkezési helyet általában három szint szerint osztják el, így az elektromos dobozokat az osztályozás szerint is be kell állítani, vagyis a fő terjesztő doboz alatt van egy elosztó doboz, és egy kapcsolóterület található az elosztó doboz alatt, és az elektromos berendezés a kapcsolókoboz alatt található. - Az elosztó doboz az energiaátvitel és az elosztási rendszer elektromos berendezése közötti energiaátvitel és eloszlás központi kapcsolata. Ez egy elektromos eszköz, amelyet kifejezetten az energiaeloszláshoz használnak. Az eloszlás minden szintjét az elosztó dobozon keresztül hajtják végre. A fő elosztó doboz vezérli a teljes rendszer eloszlását, és az elosztó doboz vezérli az egyes ágak eloszlását. A kapcsolókoboz az energiaelosztó rendszer vége, és tovább az elektromos berendezés. Minden elektromos berendezést saját dedikált kapcsolókoboz vezérel, egy gépet és egy kaput megvalósítva. Ne használjon egy kapcsolódobozt több eszközhöz a misoperációs balesetek megelőzésére; Ne kombinálja az energiát és a világítás vezérlését egy kapcsolódobozban, hogy megakadályozza a világítást az elektromos vezetékhibák által. A kapcsolódoboz felső részét a tápegységhez csatlakoztatják, és az alsó rész az elektromos berendezéshez van csatlakoztatva, amelyet gyakran működtetnek és veszélyesek, és figyelmet kell fordítani. Az elektromos alkatrészek kiválasztását az elektromos dobozban az áramkörhez és az elektromos berendezéshez kell igazítani. Az elektromos doboz telepítése függőleges és szilárd, és van hely a körülötte. A földön nincs állandó víz vagy sundries, és a közelben nincs hőforrás és rezgés. Az elektromos doboznak eső- és porállónak kell lennie. A kapcsolókoboznak nem lehet több, mint 3 méterre a vezérelhető rögzített berendezéstől.
16. Miért használja az osztályozott védelmet?
Válasz: Mivel az alacsony feszültségű tápellátás és az eloszlás általában osztályozott energiaeloszlást használ. Ha a szivárgásvédőt csak a vonal végére (a kapcsoló mezőbe) telepítik, bár a hibavonal leválasztható, amikor szivárgás következik be, a védelmi tartomány kicsi; Hasonlóképpen, ha csak az elágazó csomagtartó vonal (az elosztó dobozban) vagy a csomagtartó vonal (a fő terjesztő doboz) telepítve van, telepítve a szivárgásvédőt, bár a védelmi tartomány nagy, ha egy bizonyos elektromos berendezés kiszivárog és kirándulások, akkor az egész rendszer elveszíti az energiát, ami nemcsak a hibamentes berendezések normál működését befolyásolja, hanem a baleset megtalálását is megkönnyíti. Nyilvánvaló, hogy ezek a védelmi módszerek nem elegendőek. hely. Ezért a különböző követelményeket, például a vonalat és a terhelést összekapcsolni kell, és a különféle szivárgási műveletjellemzőkkel rendelkező védőket be kell szerezni az alacsony feszültségű fővonalra, az ágvezetékre és a vonal végére, hogy osztályozott szivárgásvédő hálózatot hozzon létre. A fokozatos védelem esetén a kiválasztott védelmi tartományoknak együtt kell működniük egymással annak biztosítása érdekében, hogy a szivárgásvédő nem haladja meg a műveletet, amikor a szivárgási hiba vagy a személyes áramütéses baleset következik be; Ugyanakkor szükség van arra, hogy amikor az alsó szintű védő meghibásodik, a felső szintű védő az alsó szintű védelmezőt orvosolja. Véletlen kudarc. Az osztályozott védelem végrehajtása lehetővé teszi az egyes elektromos berendezések számára, hogy több mint két szintű szivárgásvédelmi intézkedéssel rendelkezzenek, ami nemcsak biztonságos működési feltételeket teremt az elektromos berendezések számára az alacsony feszültségű energiahálózat minden vonalának végén, hanem több közvetlen és közvetett érintkezést is biztosít a személyes biztonság érdekében. Ezenkívül minimalizálhatja az áramkimaradás hatályát, amikor hiba következik be, és könnyű megtalálni és megtalálni azt a hibapontot, amely pozitív hatással van a biztonságos villamosenergia -fogyasztás szintjének javítására, az áramütéses balesetek csökkentésére és az operatív biztonság biztosítására.